Műveinek kiadói: Editio Musica Budapest, Durand-Salabert Eschig (Párizs), Ricordi Berlin, Schott Musik Mainz.
 
Életrajza

Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. Zeneszerzői és karmesteri diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a kölni Zeneművészeti Főiskolán szerezte, pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként, majd Stockhausen és Boulez munkatársaként kezdte. 1968-tól 1976-ig a kölni Stockhausen Ensemble tagja, 1971 és 1979 között a kölni WDR elektronikus stúdiójának munkatársa.

1978-ban Pierre Boulez felkérésére az Ensemble InterContemporaint vezényelte a párizsi IRCAM megnyitása alkalmával; 1991-ig az együttes művészeti igazgatója volt.

1992 és 1998 között a karlsruhei, 1998-tól 2001-ig a kölni, majd 2002 és 2007 között ismét a karlsruhei Zeneművészeti Főiskola professzora volt. Világszerte tart mesterkurzusokat (Edenkoben, Luzern, Basel, Madrid), visszatérő professzora a szombathelyi Bartók Szemináriumnak is.

1991-ben Magyarországon megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványát, 2004-ben pedig az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt, amelyek ösztöndíjjal, továbbképző kurzusokkal támogatják fiatal zeneszerzők és karmesterek pályakezdését.

Eötvös Péter a berlini Művészeti Akadémia, a budapesti Széchenyi Művészeti Akadémia, a drezdai Művészeti Akadémia, valamint a svéd Királyi Akadémia tagja.

2024. március 24-én hunyt el Budapesten.
 

Fontosabb díjai, kitüntetései

Officier de l’Ordre des Arts et des Lettres (1988), Bartók–Pásztory-díj (1997), Gundel-díj (2001), Kossuth-díj (2002), a Royal Philharmonic Society zenei díja (2002), Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres (2003), Pro Europa zeneszerzői díj (2004), Classical Award for Living Composer (2004), Bartók Béla-emlékdíj (2006), a nemzetközi zenei szaksajtó nagydíja (Grand Prix de la PMI, 2006), Frankfurter Musikpreis (2007), a Magyar Kultúra Nagykövete (2008), Arany Oroszlán életműdíjat (2011)

Egyes művei további számos nemzetközi díjat nyertek.