Papp Károlyné, Spiegel Marianna: Alapfokú szolfézstanítás a gyakorlatban
Kiváló kötettel gyarapodott a zenepedagógiai, módszertani szakirodalom.
Címében ugyan a szolfézstanítás gyakorlatát jelöli meg, a kötet azonban nemcsak a szolfézstanítás, hanem a zenetanítás korszerű kézikönyve lehet, s nemcsak alapfokon.
A szerzők a zeneoktatás több területén és szintjén is sok évtizedes gyakorlattal rendelkező, kiváló pedagógiai eredményeket felmutató tanáregyéniségek, akik nemcsak a jó tanár, hanem a felkészült szakember példáját is mutatják.
Nehéz feladatot vállaltak, hiszen hasonlóan összegző, a magyar zeneoktatás filozófiai-pedagógiai alapjait tisztán felmutató, s ahhoz kapcsolódóan módszertani-gyakorlati utakat és összefüggéseket bemutató kötet – mondjuk ki: módszertankönyv – nem véletlenül hiányzik az elmúlt időszak kiadványai közül. Az a sokrétű tanári munka ugyanis, amelyet a szolfézstanítás igényel, nehezen összegezhető, rendszerezhető. A szerzők arra vállalkoztak, hogy az ismereteik és tapasztalataik szerinti legfontosabb zenepedagógiai alapelveket idézzék vagy megfogalmazzák, s ehhez kapcsolódóan rendszerbe foglalják a tanítás és a készségfejlesztés gyakorlati lehetőségeit.
Az idézetek elsősorban Kodály Zoltán zenepedagógiai vonatkozású írásaiból, valamint Dobszay László A hangok világa című tankönyvsorozatának Útmutató köteteiből valók. A mély szakirodalom-ismeretről tanúskodó, az idézett gondolatokat szövegösszefüggéseiben közreadó válogatás kiválóan alkalmas az olvasó tájékozottságának gazdagítására. Különösen igaz ez Kodály kevésbé ismert írásai, azokból a szolfézstanítás szempontjából fontos elemek kiemelésére, valamint Dobszay zenepedagógiai megállapításai, módszertani útmutatásai szakszerű értelmezésére. Idézik a szerzők zenepedagógiánk több kiváló személyiségének gondolatait is, a hangszertanítás és az általános pedagógia szakterületén tevékenykedők szakmai véleménye pedig erősítően hat a zenetanítás komplexitásában hívő szakemberekre.
A kötet szerzői vallják: zenét kell tanítani szolfézsórákon is, miközben a növendékek elméleti ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése a kiemelt feladat. A Dobszay-féle kitűnő alapgondolat, a zenei teljesség jelenléte a zeneórákon a stílusérzéket fejleszti, és a stílusismeretet gazdagítja, s egyben olyan zenei nyelvi környezetet ad, mely ideális az élményt adó, aktív muzsikálás folyamatos gyakorlatára is. Ennek a körforgásnak – a teljes zenéből kiinduló, bizonyos elemeket kiemelő, tudatosító és gyakoroltató, majd a zenéhez visszatérő folyamatnak – a megvalósításához ad utakat a kellő pedagógiai körültekintéssel összeállított és módszertanilag rendkívül gazdag kötet. A szakkönyv a szolfézstanítás módszertani alapjainak bemutatásakor kitér a hangszer- és szolfézstanítás kapcsolatára is.
Kiválóan alkalmazható módszertankönyvként e kötet a zenetanárjelöltek képzésében, hiszen részletesen tárgyalja a szolfézstanítás feladatait: a daltanítás és a zenei elemek tanításának folyamatát, a készségfejlesztés lehetőségeit, a zenei ismeretek tanításának módozatait, valamint a készségek és ismeretek alkalmazásának tanári feladatait. Mindezt rendkívül gazdag zenei és szemléltető anyag közzétételével teszi, világosan megfogalmazott utakat és lehetőségeket megmutatva a tanárjelöltnek.
A már pályán lévő tanár pedig a könyvet forgatva felfrissítheti módszertani gyakorlatát, melyre – valljuk be – gyakrabban lenne szükség. S persze a megerősítés is fontos: ha a szerzők zenepedagógiai elképzeléseivel és gyakorlati megoldásaival rokon módon tanít valaki, ennek felismerése megerősíti napi tevékenységében.
A könyv tartalma nemcsak az alapfokú oktatásra vonatkozik: szemléletmódja továbbvihető, módszertani folyamatai pedig behelyettesíthetők a középfokú oktatás tananyagával is.
A kötet megrendelője és kiadója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete jelentős módon járult hozzá a hazai módszertani irodalom gazdagításához, a módszertani kultúra megújulásához. Szerkesztője, Ittzés Mihály pedig elvi és gyakorlati tanácsaival rendkívül hatékonyan segítette a szerzők munkáját, a kiváló kötet megszületését.
S. Szabó Márta
(A PARLANDO szíves engedélyével)