A zongorára szánt Játékok 1973-tól íródó sorozata eredetileg zongoraiskolának készült, melynek első köteteiben Kurtág a zongorajáték és a zenei gondolkodás alapelemeire, s ami talán még fontosabb, a gátlásoktól mentes zenélésre tanította a gyerekeket. Az eltelt évtizedek alatt azonban a sorozat elvesztette didaktikus jellegét, s inkább Kurtág zeneszerzői műhelyének dokumentumává vált, amely kulcsot ad nagy formátumú szimfonikus, kamara- és vokális műveihez is. E változást jelzi, hogy az ötödik füzettől kezdve a Játékok a Naplójegyzetek, személyes üzenetek alcímet viseli. 

A IX. kötetben szereplő darabok – a fiatalkori, 1947-ben írott Almavirág kivételével – 1989 és 2009 között készültek. A gyakran aforisztikus rövidségű tételek gazdag, az európai zenetörténet számos jelenségére hivatkozó asszociációkat rejtenek, emellett jelentős részük hommage- vagy in memoriam-tétel, avagy személyre szóló, nagyon szubjektív üzenet barátoknak, kollégáknak, szeretett családtagoknak és tanítványoknak – s rajtuk keresztül minden zenét szerető embernek.

A kötet tartalmát lásd itt