2015-ben az Editio Musica Budapest a müncheni G. Henle Verlaggal megkötötte azt az együttműködési megállapodást, ami alapján a két zeneműkiadó közösen jelenteti meg a "Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása" kottasorozatot.

A Henle kiadó katalógusának egyik különlegessége, hogy a zeneszerzők műveinek tudományos összkiadásai alapját képezik a híres kék borítójú praktikus Urtext kiadásaiknak is. Így a Beethoven-, Brahms- és Haydn-összkiadásokban felhalmozott tudományos eredményeket nemcsak a zenetudósokhoz, hanem a muzsikusokhoz és a zenét tanulókhoz is közvetítik.

Ez különösen igaz Bartók műveinek kritikai összkiadására, hiszen mostanáig már közel 20 Henle Urtext kiadás lázott napvilágot Bartók zongoraműveiből - és ez csak a kezdet….

Az összkiadás alapján az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó a magyar zeneiskolai tanulók számára is készít praktikus zongorakiadványokat. Sőt a zenekari és kórusművekből az EMBZ különféle további kiadványokat is megjelentet, mint például a Concerto zenekari előadási anyagát, vagy a kórusművek díszdobozos kiadását.

Kerékfy Mártonnal, az EMBZ főszerkesztőjével és az Összkiadás szerkesztőbizottságának tagjával Annette Oppermann készített interjút a Henle Blog számára:

Annette Oppermann (AO): Milyen helyet foglalnak el Bartók művei az EMBZ katalógusában?

Kerékfy Márton   (Felvégi Andrea fotója)

Kerékfy Márton (KM): Kiadónk tevékenységének két fő iránya: pedagógiai kiadványok és magyar zeneszerzők műveinek kiadása. Bartók pedagógiai műveiben, a Gyermekeknekben és a Mikrokosmosban e két terület tökéletes módon összefonódik. A két sorozat Magyarországon a zongoratanterv alapvető részét képezi, épp ezért mindig is nélkülözhetetlen tétele volt katalógusunknak. A Gyermekeknek és a Mikrokosmos legújabb EMBZ-kiadásai 2020 augusztusában, illetve 2021 márciusában jelentek meg. Kottaszövegük egy az egyben megfelel az összkiadás kottaszövegének, beleértve a korai változatokat és Bartók saját felvételeinek lejegyzését tartalmazó függelékeket is. Az előszó és a közreadói megjegyzések magyarul és angolul szerepelnek a kiadásokban, az angol lényegében megfelel a Henle-féle urtext kiadás szövegének. A legtöbb kritikai kiadással ellentétben ezekben a Bartók-kiadásokban a közreadói megjegyzések nem csupán a források és szövegproblémák bemutatására szorítkoznak, hanem Bartók kottázásáról és zenéjének előadói gyakorlatáról is fontos információkat közölnek. Ez, véleményem szerint, rendkívül hasznos része új kiadásainknak.

AO: Miben különböznek ezek az új kiadások a korábbiaktól?

KM: Már abban is különböznek, hogy a Gyermekeknek a régi 4 füzet helyett most 2 kötetben, a Mikrokosmos pedig 6 helyett 3 kötetben jelent meg. Minden kötetnek gyönyörű, egyedi borítója van. A Mikrokosmos-kötetekhez Paul Klee egy-egy képét választottuk ki. Klee nemcsak személyesen ismerte Bartókót, hanem művészi szemléletében is sok párhuzamot találni a Mikrokosmos zenei alapgondolatával. A korábbi, a zeneszerző fia, Bartók Péter által szerkesztett kötetek a Boosey & Hawkes kiadásának licenckiadásai voltak (a cég 2016-ig volt jogtulajdonos), magyar előszóval és jegyzetekkel kiegészítve. Az új kiadások nagyon szépen elrendezett, teljesen új kottagrafikával készültek, új előszókkal és közreadói megjegyzésekkel. Az EMBZ-kiadású Gyermekeknek egyik különlegessége még, hogy a darabokban felhasznált magyar és szlovák népdalok szövegét függelékben közöljük. A Gyermekeknek első kiadása (ami 1909 és 1911 között jelent meg Magyarországon) még tartalmazott egy ilyen függeléket, ezt azonban a Bartók által revideált új kiadásnál (ami 1946-ban az USA-ban jelent meg), tekintve, hogy nem magyar vagy szlovák nyelvű közönség számára készült, feleslegesnek ítélték, és ezért elhagyták. A szövegek ismerete azonban elengedhetetlen a helyes interpretációhoz. Új kiadásunkban mi ezért a magyar és szlovák eredetik mellett a szövegek angol fordítását is közöljük.

AO: Milyen jelentősége van egy, az összkiadás alapján készített zenekari anyagnak?

KM: A Concerto az első zenekari mű, amely a Bartók-összkiadásban napvilágot látott. Az összkiadás minden egyes kötete mögött rendkívül alapos és hosszadalmas kutatómunka áll. Egy zenekari mű esetében azonban a tudományos munka eredményeit csak akkor tudjuk az előadói gyakorlatba átültetni, ha új zenekari anyagot is készítünk. Vagy ha fordítva nézzük, a zenekari anyag elkészítése egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy az összkiadás kottaszövegét mind a pontosság, mind a praktikum szempontjából próbára tegyük. A Concerto szólamkottáinak előkészítése és korrektúrája során találtunk is néhány, az összkiadás partitúrájából átkerült kisebb hibát, amiket aztán a vezénylőpartitúrában javítani tudtunk. A zenekari szólamok elkészítésekor nagy gondot fordítottunk a kottaszöveg pontosságára, a jó olvashatóságra, a megfelelő segédszólamokra és az ideális lapozhatóságra. A szólamokat a Bartók-játékban különlegesen jártas Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjai tesztelték. Mind a vezénylőpartitúra, mind a szólamok nagy formátumban (25×32,5 cm), kiváló minőségű papíron készültek. Azt gondolom tehát, hogy a Boosey & Hawkes (egyébként szintén nagyon jó) régebbi kiadását az új zenekari anyag minden téren felülmúlja. A Concerto egyébként partnerünknél, a Bartók zenekari műveit forgalmazó Universal Music Publishing Editio Musica Budapestnél szerezhető be.

AO: Mit kell tudni az összkiadás alapján készült új kóruskiadványokról?

KM: Bartók összes kórusművének új, urtext kiadása többféle formában jelent meg, igazodva a potenciális vásárlók – iskolai kórusok, amatőr énekkarok, professzionális együttesek, karnagyok, gyűjtők, könyvtárak – eltérő igényeihez. A művek egyrészt három kötetben láttak napvilágot: gyermek- és nőikarok, férfikarok és vegyeskarok; másrészt minden egyes kórusművet önállóan, lapkottaként is kiadunk. A köteteket informatív előszók (magyar, angol és német nyelven) és részletes közreadói megjegyzések (magyarul és angolul) teszik teljessé. A megjegyzések röviden ismertetik a kórusművek szöveg-, népzenei és kompozíciós forrásait, valamint eligazítanak az előadást érintő minden lényeges kérdésben. Ezenfelül a függelékben a szövegek angol fordítása is megtalálható. Mindez többlet korábbi kiadásainkhoz képest – és nagyon remélem, hogy ennek segítségével a magyarul, szlovákul vagy románul nem beszélő énekesek és karvezetők előtt is megnyitunk egy ajtót e zenei kincsek előtt, amiket Magyarországon kívül csak oly kevesen ismernek.

AO: Végül, de nem utolsósorban: az új EMBZ-kiadások nyomán vajon fog-e változni Bartók zenéjének előadásmódja, kialakul-e esetleg egy új Bartók-kép?

KM: Nagyon örülnék neki, ha ezek a szöveghű és jól olvasható kották arra ösztönöznék a zenészeket, hogy bővítsék Bartók-repertoárjukat, és kevésbé ismert darabokat is felfedezzenek (a Két román népdal című nőikar például eddig még sosem jelent meg nyomtatásban). A kottázásról és az előadói gyakorlatról szóló leírások pedig különösen is inspirálhatják a muzsikusokat arra, hogy Bartók zenéjét még autentikusabb, ugyanakkor egyszersmind talán még egyénibb módon szólaltassák meg.

AO: Köszönöm a beszélgetést!